2012. szeptember 7., péntek

Nagyi kedvence hasábburgonyával


Nagyi kedvence, az én voltam sokáig :) Jajj, bocsánat, itt egy ételről van szó, mely leegyszerűsítve nem más, mint egyfajta töltött rántott hús, körettel. Tartalmáról fogalmam nem volt, így a kiszolgáló személyzettől kellett információt kérnem. A töltelék: sonka, túró és hagyma. Mindez egy nagy szelet rántott húsban. Máris jól hangzik, megér egy próbát. A köret meg szinte mindegy. A rizs általában nem elég főtt, a fűszeres burgonya tocsog a zsírban, a tészta épp olyan, amilyen. Legyen hasábburgonya. Tanulhatnék hibáimból, hiszen az esetek többségében már fonnyadt és kihűlt. Mindenki eldöntheti, melyik a kevésbé rossz, maradtam az utóbbinál, remélve, hogy épp kifogom a friss adagot.

Tárkonyos csirkeraguleves

A raguleves általában biztatóan hangzik számomra, főleg ha tárkonyos – bármikor szerencsém volt hozzá, minden esetben jóízűt ettem belőle. Jelen esetben is hasonlóképp kezdődött, ínycsiklandó már kinézetre is. Tele zöldséggel, galuskával, ráadásul szép nagy darab húsokat észlelni benne. Hm, mi több kellene? Dús és laktatónak ígérkezik, egyértelmű, hogy kérek egy adagot.

2012. június 14., csütörtök

Pozsonyi rakott burgonya

Mikor jutok végre egy igazi, teljes értékű valódi rakott burgonyához? Ennyire eltűnt az ízlésvilágból, a különböző konyhákból, kifőzdékből? Vagy szimplán érdektelen kaja s csak én ragaszkodom ennyire hozzá? Ezzel szemben bezzeg megannyi variációval találkozok, nemrégiben ecseteltem a brokkolis verziót, most pedig a 'pozsonyira' keresztelt számomra újabb tapasztalatot hozó formáját volt szerencsém megismerni. Vegetáriánusoknak továbbra is ideális, akárcsak kis étkűeknek. Minden egyéb érdeklődő akár kedveli, akár nem, könnyen éhes marad, azt merem állítani. Vagy ez csak a 'nagykonyhai' állapotokban igaz?

Sertéspörkölt

Zárás előtti órában érkezni s jót találni, sőt, egyáltalán választani egyenlő a nagy kihívással. Vagy a lehetetlennel. Akad azért ez-az, napi szinten működő, nagy forgalmú konyháról beszélek, de az adott helyzet komolyan feladja a leckét. Összes menü kifogyott (személy szerint egy újabb negatív élménytől ti pedig két újabb étek leírásától megfosztva), nézzük, miféle egytálételek akadnak még. Választék szinte nulla, árak a magasban, így maradunk az eddig nem próbált, de szinte mindig fellehető ajánlatnál: sertéspörkölt.  Választható köretek: 'főtt' rizs, tészta, hasábburgonya. Ízlésem szerint legyen tészta, mint legjobbnak tűnő opció (a rizs egy része úgyis kemény,  a hasábburgonya nem csak hogy nem hozzá illő, de egy ideje áll sütve, petyhüdt szinte ehetetlen). S miután azt hinném, a választás volt e legnehezebb, jön minden egyéb. S itt már nem is az étel a lényeg, hanem a további körülmények. Próbáljuk optimistán nézni, s kedveljük a 'fekete humort' mert minek is szomorkodni.

Erdei gyümölcsleves

Erdei gyümölcsleves. Mit takarhat a név? Első gondolatom, apró, magvas, édes és savanykás termések egyvelege tejes/tejfölös főzetben. Sokat nem tévedtem, a végeredmény valami hasonló, színre, kinézetre nagyjából, de még ízben sem áll távol. Jól láthatóan habarással készült, tehát vízben főzött s tejfölös-lisztes habarással sűrített leves, ahogy ez általában szokás, s anyagi megfontolásból sem hátrányos. Ínycsiklandó külső, megannyi meglepetést rejtő első fogás.

Paradicsomleves

Ó, a gyermekkori nagy kedvenc, paradicsomleves. Iszonyat egyszerű, ízlés szerint variálható és ízletes. Ahogy emlékeimben megmaradt. Ez az a fajta, melyhez évek óta nem volt szerencsém, legfeljebb családi látogatások alkalmával, mivel rá kellett döbbenni: anyu és nagyi tudta hogyan kell ezt főzni, sokan pedig csak azt hiszik, tudják. De az eddigi tapasztalatok után miért is nem lepődök meg már ezen?

2012. május 25., péntek

Borsófőzelék rántott párizsival

Ha már olcsó  a kaja, legyen valóban az. Beugrasz pl. tecsóba, 1kg párizsi ~400Ft, 1üveg borsó ~300Ft, 1kg liszt- fogalmam sincs mennyi, de határozottan olcsó, főleg ha akciós. Persze nagyobb mennyiségben főzzük, úgy párszáz emberre, akkor minden bizonnyal több kell mindegyikből, az említett ár/mennyiség csak irányadó. Egy tányér főzelékhez tartozik két szelet rántott párizsi. Bővül a lista, szükséges hozzá tojás és zsemlemorzsa. Előbbi változó áron, utóbbi szintén nem tétel. S persze kell még víz, ami szintén nem számottevő anyagiakban. Burzsoá verzió: tejjel, ellenben ennyi emberre tejjel főzni? Kész ráfizetés! Szóval főzzük csak vízzel, sűrítsük liszttel. Megoldva. Rántott párizsi: nem is kell sok tojás+zsemlemorzsa+liszt, hogy egy rakat rántott párizsi szeletet gyártsunk, a lehető legolcsóbb verzióból, a végeredmény meg 'alig' különbözik ha épp baromfipárizsiból készül, vagy egy minőségibb, pl. marhapárizsiból. A nagy átlagnak meg főleg nem. Főzelék kész, rendesen átfőzve, a borsó ne ropogjon (amúgy is puha, mivel üveges 'befőtt' jellegű), hozzá két szelet rántott párizsi s kész is az egy tál étel. Ránézésre minden rendben, s de jól is esik, egy kis zöldség, egy kis 'hús'. A főzelék finom, a főzelék egészséges. Ahogy ezt igyekeztek belénk sulykolni óvodában, avagy suli kezdetén a menzán. Persze, az, de legalább finom legyen, s ne a lisztet érezzem, majdhogynem szárazat köpve. Hiányolok valamit, talán jobb lett volna tejjel főzni? A házi tej egész olcsó, csak kicsit többet kell menni érte. A rántott párizsi meg? Tecsó rulez. Lehetett volna akár főtt virsli is, finomabb is lenne, csak az, arányaiban leosztva, legalább kb. 2szer annyiba kerülne. Szóval, jó étvágyat, érjük be ezzel. Olyasmi, mint a magyar narancs: kicsit sárgább, kicsit savanyúbb, de a mienk. U.i.: A pénztártól való távozás után reklamációt nem fogadunk el.

Brokkolis rakott burgonya

Finom étel, sőt, nagy kedvencem a rakott burgonya, jól megsütve, benne kolbász, tojás, a tetején tejföl. Hmm... De rég ettem ilyet, hiányzik is. Minap látom a menüben, brokkolis rakott burgonya. Ugyan, azzal mi baj lehet? A brokkolit is szeretem, finom és egészséges (kell ám, nem csak a májat rombolni!). A tálalt adag mennyisége is teljesen rendben, de ízlelésre annál érdekesebb. Brokkoli rendben, Burgonya is. Ellenben minden egyéb hiányzik, az imént említett, emlékeimben élő kolbász, tojás s persze a tejföl is. Valami tejes dolgot érezni benne talán, de nagyon másképp. Kitartóan kóstolgatom tovább, de valahogy nem az igazi, hiányzik valami. Valami, amire emlékszem, de csak nem jön az íz, akármely részét ízlelem. Majd beugrott egy régebbi sztori, egykori kollégámon anno jót is nevettünk amiatt. Rakott burgonyát készített, majd a hozzá érkező cimboráját (szintén ex-kolléga) kínálta. Szépen összekészítve, minden megfőzve, gusztusos, tepsibe pakolva, s a sütőből vette elő. Csak egy valami hiányzott: nem csak be kellett volna tenni a sütőbe, hanem azt be is gyújtani egy időre.Egyértelműen azért, hogy összesüljön, érvényesüljenek az ízek. Nem kapott egyértelmű leírást, vélhetően azért maradt ki e lépés. Talán már mondanom sem kell, miért jutott ez eszembe e kis történet.

Paradicsomos káposzta

A név kötelez. Béltekervényeim máris mozognak, s bár nem vagyok vizuális típus, a gyomrom jó, van ami mégis felforgatja. Ki képes ilyet egyáltalán kitalálni? Afféle hígat eszel, hígat f***l kategória. A mellékelt képen egy szolid, 'jól' elkészített, szolid verziót látni, ehhez mérten a 'menzai' megoldás jellemzése egy csöppet eltérő. Csak gratulálni tudok annak, kinek gyomra befogadja, mert a látvány ami fogadott... Nos, egy gondolatot váltott ki belőlem: magam is szebbet hányok egy becsületesen, sörrel-borral és sok egyéb alkoholtartalmú itallal  átmulatott éjszaka után. Ízlés szerint virslivel is tálalható.

Hagymás aprópecsenye

Vidéken nőttem fel, jó házi koszton. Ettem sokfélét, állatok a ház körül, a lehetőség adott volt, így gyakori menü volt a hús, így talán tudom jól, mi is az a pecsenye. Ha apró, akkor is. A hagyma felismerésével sincs gondom.Első ránézésre ínycsiklandó a hagymás aprópecsenye. Jól átsült, enyhén fűszeres, ízletes húsétel. Legalábbis így ismertem meg, de érnek még meglepetések,kíváncsi lennék a legutóbb tapasztalt verzió receptje melyik boszorkánykonyha rejtekéből került elő. Azzal a szakácskönyvvel kellene rögvest felképelni az elkövetőt. Hús: inkább főtt, legfeljebb enyhén átsütött (gondolom francia konyhán nevelkedett).Hagyma: oda lehet képzelni, de nyoma nincs. Van helyette viszont gomba, bőségesen. Jó, szeretem a gombát, de hogy került ebbe? Fokozzuk az élvezetet: tocsog a lében. afféle szaft, de még csak nem is pörköltjellegű, hanem már majdnem leves. Nem hívhatnánk inkább valami gombás gulyásnak? Jobban illene hozzá. Alaphangulat megadva, a sült íz felejtős, lehet rajta rágódni, kevésbé jól neveltek nyugodtan csámcsogjanak. Kinézetre sem oly ínycsiklandó, mint emlékezetemben. Túllépve az első sokkon, köret választható hozzá. Miért ne legyen épp hasábburgonya? Ízletes, ropogósra sült, sós. Hmmm. Össze is futott a nyál a számban, majd inkább leöblítem valami innivalóval. Köztudott, hogy a hasábburgonya frissen ilyen. Ha pár órát állni hagyjuk (bár elég 1-2 is), akkor kezd összeesni, szárad, s oda a varázsa. Ezek után vissza egy korábbi ponthoz: hol az a szakácskönyv és kit kell lecsapni vele? A mellékelt képen szereplő finom falat marad továbbra is szép emlékeimben, a valósághoz mérten pedig túlzott illusztráció.

Mákos guba

Egyszerű, gyors, kevés és könnyen beszerezhető alapanyagot igénylő étek. Nem kell több, mint mák, tej, némi cukor, porcukor s legfontosabb a száraz kifli. Esetleg egy kis vaj. Minden egyéb, a receptekben említett hozzávaló mellőzhető extrának tekintendő. A tejet forrald, mehet bele a cukorból is. A mákot keverd cukorral/porcukorral, amelyik épp szimpatikusabb (vagy olcsóbb, ill. akad belőle). Ezek után mehet tepsibe a  már felkarikázott (vagy darabolt, tépett, aprózott) száraz kifli, rá a (cukros forralt) tej és a cukros mák. S 20-30perc alatt kész is. Ugye milyen remekül hangzik? Ellenben az ember lehet feledékeny, figyelmetlen, megannyi buktató van. S a végeredmény a legcsodálatosabb: valami meleg, nedves, mákos pékárura emlékeztető darabos maszlag. Íze nem sok, fogad alatt serceg a cukor, megérzed a mákot, a száraz állapotból puhított kiflit.Nem laktat, de hamar telít, egész pontosan puffaszt. Fontos, hogy legalább ízlésesen legyen tálalva, nem elfelejteni jól megszórni porcukorral, hogy garantáltan megszomjazz fogyasztása közben. Minden nemű öntet nyugodtan mellőzhető, rontja az üzleti értéket (hiszen az üdítőt jobb haszonnal lehet mellé adni). S ha már 'jóízűen' majszolod a mákos gubát, s esetleg olyan érdekes adalékokat találsz benne, mint pl. kenyér széle, nem kell túlzottan meglepődni. Könnyen érzelmezhető a száraz kifli szimplán pékárunak, azaz mindent bele, úgyis összefő és sül, nemdebár? Különben is, egy helyre megy, nem értem miért is panaszkodnál...

Francia hagymaleves

A kép illusztráció, a (szomorú)  valóság avagy a menza-verzió ettől merőben eltérő lehet. Jó kérdés, mitől francia, erre még nem jöttem rá. Zöld színű, ízesített lé, melynek tartalma javarészt víz. Kenyérdarabok, pirított kocka természetes luxus lenne. Előbbit persze szeletenként lehet hozzá vásárolni, s ha elég ideje száradt a tároló tálcán, akkor már-már közelíti a pirított kocka érzését. A leves nevében szerepel a hagyma, melyet nyomokban tartalmazhat. Vagy még annyira se, amit lehet azzal magyarázni, hogy teljesen szétfőtt.  Összességében egyszerű és gyorsan elkészíthető, igen alacsony költségvetésű 'étel', a jóllakottság érzését nagy mértékben mellőzi. Viszont étkezést imitálni, gyomrunkat/önmagunkat kis időre becsapni alkalmas. Jó étvágyat! :)